Izvirno besedilo Madžarski je prevedeno v Slovenski
Izvirno besedilo Madžarski je prevedeno v Slovenski
Opis
Havonta kerekítve 37 ezer forint ápolási támogatásból élek amit Budapesten a XXI. kerületi Polgármesteri Hivatalból kapok.
Egy megrendítő családi történet világít rá a hazai idősellátás nehézségeire és a demenciával küzdő betegeket otthon ápolók kilátástalan helyzetére.
A család kálváriája nem ma kezdődött. Keresztapám, édesapám testvére 2019-ben hunyt el Alzheimer-kórban, majd édesapja 2022 májusban távozott az élők sorából, miután szívbetegséggel, magas vérnyomással és súlyos demenciával küzdött.
A tragédiák sorozata itt nem ért véget: ugyanebben az évben derült ki, hogy az édesanya vaszkuláris demenciában szenved.
Az idős asszony állapota azóta folyamatosan romlik.
A kettes típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás mellett 2023-ban műbillentyűt, 2024-ben pedig pacemakert kapott.
Teljes körű, 24 órás felügyeletet igényel, emiatt a kénytelen voltam elhagyni a munkahelyemet és jelenleg havi nettó 37 270 forintos ápolási támogatásból, valamint édesanyja 150 000 forintos nyugdíjából élünk.
„A szeretet és a kötelesség tartja bennem a lelket, de be kell látnom, hogy édesanyámnak olyan szintű, állandó orvosi és ápolói felügyeletre van szüksége, amit otthon, egyedül már nem tudok biztonságosan nyújtani neki” – nyilatkozta a lány.
Három, a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott idősek otthonába adtuk be a jelentkezést.
A kőbányai Halom utcai intézménybe előreláthatólag 2028-ban kaphatnak helyet, ám az elhelyezésnek komoly anyagi akadálya van.
Az intézményi térítési díj mellett a belépési hozzájárulás összege jelenleg 700 000 forint, ami az infláció és az árak növekedése miatt 2028-ra várhatóan megközelíti az 1 000 000 forintot.
A kampány eddig sajnos elkerülte a nyilvánosság figyelmét, de bízom a magyar emberek jóindulatában és az összefogás erejében.
Alkalmi munkát keresek, napi négy, hetente maximum húsz órában mivel a csepeli Önkormányzattól ápolási támogatást kapok a 82 éves vaszkuláris beteg és krónikus beteg édesanyám miatt. Magyarországon nem sokat és nem megfelelően foglalkoznak a dementálódott/Alzheimeres betegekkel. A Csepeli Hírmondóban tavaly márciusban megjelent egy cikk, hogy a Vereckei utcában nyitni fognak egy napközit dementálódott személyeknek. A napközit a mai napig nem tudták megnyitni arra hivatkozva, hogy nem találnak demens gondozót. Egy olyan kerületben lakom ahol senkit nem érdekel, hogy a hozzátartozók hogyan tudják ellátni a betegeket. A XVIII. kerületben hét darab nappali szolgálat van ezek között van olyan ahol dementálódott illetve Alzheimeres betegeket tudnak fogadni. Ha a XVIII.kerületben laknék megoldódna a problémánk de egyelőre nem kívánjuk eladni a lakásunkat azért, hogy átköltözzünk egy másik kerületbe. Ide várok adományokat:https://4fund.com/hu/ftpmj3