Ciao a tutti, sono Danny, ho 37 anni e attualmente sono uno chef pasticcere. Sono sempre stato attratto dal bello, dall'arte, da tutto ciò che non è mai scontato. Posso dirvi però che la mia carriera è iniziata seguendo un sogno...

Ero ancora un bambino e sognavo il palcoscenico, amavo ballare, cantare e trasformare tutto in uno show. Ho iniziato a studiare nella mia piccola cittadina all'età di 10 anni, a 19 mi sono trasferito a Milano per approfondire gli studi, a 21 ho iniziato a lavorare nel mondo dello spettacolo. Ho viaggiato in Italia e all'estero, ho calcato diversi palcoscenici, più o meno importanti, felice e grato di quello che ero riuscito a costruire.

Dopo anni, mi sono cominciato a rendere conto che non avrei potuto fare quella vita a lungo, una vita precaria, di soddisfazioni si ma di stenti, di continui compromessi e rinunce. Nonostante l'avevo sempre sognata, ho capito che forse volevo qualcosa in più per me, per la mia vita futura. Sono un tipo che pensa e riflette molto, anche troppo, prima di agire...

A 29 anni torno a Milano con l'idea di intraprendere un percorso tutto nuovo, quello della pasticceria. Sempre stato portato fin da piccolino, ho approfondito in maniera professionale quel mondo arrivando subito a capire che sarebbe potuto essuto essere il mio futuro. Ho lavorato in hotel, ristoranti, laboratori, e ad oggi credo di avere un bel bagaglio professionale e personale...

Oggi il sogno è di poter trasformare in realtà quell'idea che da troppi anni ormai è solo nella mia testa, avviare il mio business, aprire il mio primo locale di pasticceria al quale vorrei potessero seguirne altri e realizzarmi davvero.

Mi sono trovato qui per caso e provo a crederci, a credere che qualcuno leggendo la mia storia avrà voglia di tendermi una mano e aiutarmi a cominciare questa nuova avventura!

GRAZIE DI CUORE a tutti

Üdvözlök mindenkit, Danny vagyok, 37 éves vagyok és jelenleg cukrászként dolgozom. Mindig is vonzott a szépség, a művészet, minden, ami sosem magától értetődő. Elmondhatom azonban, hogy a karrierem egy álom nyomán kezdődött...

Még gyerek voltam, és a színpadról álmodtam, imádtam táncolni, énekelni és mindent műsorrá alakítani. Tízévesen kezdtem el tanulni a kisvárosomban, 19 évesen Milánóba költöztem, hogy továbbtanuljak, 21 évesen pedig a szórakoztatóiparban kezdtem el dolgozni. Beutaztam Olaszországot és külföldet, különböző színpadokon jártam, többé-kevésbé fontos, boldog és hálás voltam azért, amit sikerült felépítenem.

Évek múlva kezdtem rájönni, hogy nem élhettem volna sokáig ezt az életet, egy bizonytalan életet, tele elégedettséggel, de nehézségekkel, folyamatos kompromisszumokkal és áldozatokkal. Bár mindig is erről álmodtam, megértettem, hogy talán valami többet akarok magamnak, a jövőbeli életemnek. Olyan fickó vagyok, aki sokat gondolkodik és gondolkodik, sőt túl sokat is, mielőtt cselekszik...

29 évesen visszatértem Milánóba azzal az ötlettel, hogy egy teljesen új utat választok, a cukrászatét. Kiskorom óta mindig is hajlamos voltam rá, szakmailag alaposan tanulmányoztam ezt a világot, azonnal rájöttem, hogy ez lehetett volna a jövőm. Dolgoztam szállodákban, éttermekben, laboratóriumokban, és ma már úgy gondolom, hogy jó szakmai és személyes háttérrel rendelkezem...

Ma az álmom az, hogy azt az elképzelést, ami túl sok éve csak a fejemben él, valóra válthassam, beindítsam a vállalkozásomat, megnyissam az első cukrászdámat, amit szeretnék, ha mások is követnének, és valóban letegyem a névjegyemet.

Véletlenül kerültem ide, és próbálok hinni benne, hinni abban, hogy valaki, aki olvassa a történetemet, segíteni akar majd nekem, hogy elindulhassak ebben az új kalandban!

KÖSZÖNJÜK MINDENKINEK