A szüleim (60 és 62 évesek) mindig is keményen dolgozó emberek és 4 gyermek csodálatos szülei voltak. Az élet nem volt könnyű számukra, de mindig megtalálták a módját. Egy nap anyukám úgy döntött, hogy saját kisvállalkozást indít - nem keresett sokat, de eleget ahhoz, hogy a családját ugyanúgy el tudja látni, mint apám. Miután majdnem 20 évig szállított édességeket stb. Szlovákia nyugati részén, volt lehetősége arra, hogy végre valami jobb furgont vegyen, ami nem hagyja őt valahol az úton. A régi beszállítójától vette (aki jobb árat adott neki, mivel tudja, hogy milyen kedves ember) - de nem volt elég pénze, hogy készpénzzel fizessen, ezért minden hónapban alkatrészekkel fizeti. Apám megbetegedett, és hamarabb kellett nyugdíjba mennie, így a jövedelmük nagyobb részét elvesztették. Igyekezett minden nap keményebben és tovább dolgozni, a nővéreméknek is segített a kisgyerekekkel. De egy nap nagyon fáradt volt, és elaludt vezetés közben, balesetet szenvedett - zúzódások és orrcsonttörés - szerencsére többé-kevésbé rendbe jött a baleset után. De az autója tönkrement. Mivel vezetéssel dolgozott, más autót kellett vennie, amire nem volt pénze, és továbbra is fizetnie kellett az összetört autót, amit lehetetlen volt megjavítani. Most nem tudok annyit segíteni nekik, amennyire szükségük lenne, és a szívem megszakadt. A családunkban senkinek sincs felesleges pénze, hogy segítsen nekik az adósságokban, de talán ha az emberek összefognak, akkor segíthetünk nekik újra élni. A baleset után mindketten elvesztették a mosolyukat és az életkedvüket... Csak két ember, akik lélegzik és úgy néznek ki, mint akik lemondtak a boldogságról és az életről... Nem könyörgök segítségért, vannak emberek, akiknek nagyobb szükségük van erre, mint a szüleimnek. de talán néhányan átérzik a kétségbeesésemet, mivel talán ők is hasonló helyzetben voltak egyszer.

Nagyon szépen köszönök minden centet - biztosan segíteni fog.