Helló,

minden úgy kezdődött, mint a legtöbb esetben - észrevétlenül és hirtelen.

Idén májusban vettem észre a 4 éves Snickers macskámon csökkent étvágyat, kevesebb fizikai aktivitást, súlyingadozást és túlzott nyáladzást.

Az állatorvossal való konzultációt követően megállapították, hogy e viselkedésformák forrása a fogkővel kapcsolatos újbóli probléma volt, amellyel már korábban is küzdött, és már 2 fogászati beavatkozáson is átesett. Júliusban, a 3. beavatkozás után Snickers elvesztette az összes fogát.

Bár a sebgyógyulási időszak hosszú volt, az állapota javult egy kicsit, de nem gyógyult meg teljesen.

Nem szívesen evett, és egyre inkább észrevehető volt, hogy egyensúlyzavara van.

Korábban semmilyen magasság nem volt ijesztő számára, de hirtelen elkezdte rosszul megítélni a magasságot és a céltól való távolságot, és abbahagyta az ugrálást.

Snickers fiatal kora óta harcos, kiterjedt egészségügyi előélettel. Még egyéves sem volt, amikor limfóma gyanúja merült fel nála. Kiderült azonban, hogy calicivírusa volt.

Az állatorvosokat lenyűgözte, hogy ez a kis csirkefogó milyen bátran küzdött az életéért, mivel kezdetben nagyon rossznak ítélték az egészségi állapotát, és azt mondták, hogy készüljek fel a távozására a szivárvány túloldalára.

Nem adtuk fel és túljutottunk rajta, de újabb csata előtt állunk.

Sajnos jelenleg nehéz időszakát élem az életemnek, amelyben a személyes egészségügyi helyzetemmel kapcsolatos hatalmas lelki és anyagi teherrel is küzdök.

Eddig a vizsgálatok és a különböző szakorvosoknál tett látogatások Snickers miatt, hogy helyesen diagnosztizálják a betegséget, minden megtakarításomat felemésztették.

Természetesen nem sajnálom ezt a pénzt, valamint eltökéltem, hogy minden tőlem telhetőt megteszek a macskám megmentése érdekében.

Nagyon kérem az Önök támogatását.