Eredeti Angol szöveg lefordítva Magyar
Eredeti Angol szöveg lefordítva Magyar
Leírás
Az álom életre kelése
Amikor először megérkeztem Berlinbe, a berlini fal előtt álltam és készítettem egy fotót – mögöttem egy falfestmény volt, rajta a„Dancing to Freedom” felirattal. Fogalmam sem volt, hová vezet majd az életem. Csak azt tudtam, hogy követnem kell a lépteimet és bízni az intuíciómban.
A tánc lett a horgonyom. Segített túlélni, felébredni, újra kapcsolatba kerülni. Átsegített az élet káoszán és szépségén. Ahogy az utam kibontakozott – spirituális vágyakozás és a szabadság iránti mély vágy vezérelve – bejártam a világot, kutatva és tanulva. Bölcs tanárokkal és bátor társakkal találkoztam. Egyikük Anna Halprin volt, akinek a kaliforniai szent táncparkettje valami vad és eltökéltet ébresztett bennem. Ez a találkozás elültetett bennem egy magot, amely azt suttogta:Talán egy nap… megépítem a saját táncparkettemet.
Hosszú ideig ez az álom túl nagynak, túl irreálisnak tűnt. De most, miután évekig tanítottam, alkottam és gyógyítottam mások mellett, érzem, hogy a talaj e vízió alatt valósággá válik.
Ez a projekt – ez a táncparkett – nem csupán egy építmény létrehozásáról szól. Arról szól, hogy teret teremtsünka helyes kapcsolatok számára: önmagunkkal, egymással és a Földdel. Egy olyan világban, amely gyakran töröttnek és szétkapcsoltnak tűnik, teljes szívemből hiszem, hogyfontos, hogyan viszonyulunk egymáshoz. A tánc – amely képes enyhíteni a védekező magatartást, felébreszteni az empátiát és újraéleszteni a vitalitást – az egyik leghatékonyabb eszközünk a kapcsolatok kialakításában.
Elképzelem ezt a parkettet Korfu vad szépségébe ágyazva, az ég felé nyitva, olajfákkal és tengeri szellővel körülvéve. Egy helyet, ahol összejövünk, hogy mozogjunk, érezzünk és alkossunk. Ahol a tánc, a képzőművészet és a mozgásalapú kutatás találkozik a termékeny közbenső térben – a csend és a hang, a gyász és az öröm, a személyes és a kollektív között.
Ez lesz a helyszíne műhelyeknek, rituáléknak, testtudatos tréningeknek, kreatív kifejezésnek, valamint intim egyéni és páros munkának. Egy olyan tér, ahol a test egyszerre lesz vászon és útmutató. Ahol emlékezhetünk arra, hogy hova tartozunk – önmagunkhoz, egymáshoz és valamihez, ami mindannyiunknál nagyobb.
Kérem a támogatásotokat, hogy megvalósíthassam ezt az álmot. Adományaitok segítenek megépíteni a padlót és a környező teret, amely ezeket a jövőbeli programokat fogja befogadni. De a anyagiakon túl, a támogatásotok – megosztás, adományozás vagy egyszerűen csak tanúskodás formájában – segít felépíteni azt a közösséget, amelyet ez a projekt szolgálni vágyik.
Táncoljuk együtt életre ezt az álmot!