Min jien, u għal xiex qed niġbor fondi

Jisimni Ágnes Erőss. Jiena ġeografa, u għal dawn l-aħħar snin kont qed niddokumenta l-ħajjiet tan-nisa minn minoranza etnika Ungeriża f'Gődényháza/Hudya, raħal żgħir fi Transcarpathia, l-Ukrajna mdaħħal mal-muntanji Karpazji fuq il-fruntiera mar-Rumanija. Qed niġbor fondi biex inlesti film dokumentarju dwarhom — proġett li beda bħala biċċa riċerka akkademika u kiber f'xi ħaġa li ma nistax inżommha aktar f'artiklu ta' ġurnal.

Is-sitwazzjoni bħalissa

Gődényháza/Hudya hija dar għal madwar 300 ruħ — l-aktar nisa, tfal, u anzjani. Għal għexieren ta’ snin, l-irġiel mill-villaġġ qasmu l-fruntiera biex jaħdmu fl-Ungerija, il-Polonja, iċ-Ċekja jew l-Ewropa tal-Punent filwaqt li n-nisa tipikament baqgħu lura: irabbu t-tfal, jaħdmu, jieħdu ħsieb il-ġenituri li qed jixjieħu, iżommu d-dar u l-villaġġ innifsu għaddejjin. Mill-invażjoni sħiħa tar-Russja fl-2022, dik ix-xejra twessgħet: L-irġiel li ma jridux jiġu msejħa sempliċement telqu u ma jerġgħux lura d-dar. L-ammont ta’ xogħol tan-nisa kiber b’mod sinifikanti, u ħafna issa jivvjaġġaw ’l quddiem u lura minn naħa għall-oħra tal-fruntiera huma stess, u jġibu lil uliedhom biex jaraw lil missirijiethom li ma jistgħux jirritornaw.

Bdejna niffilmjaw fl-2021, nistennew dokumentarju sempliċi ta' 40 minuta dwar fenomenu reġjonali familjari: l-impatt tal-migrazzjoni transnazzjonali tax-xogħol f'komunità żgħira ta' minoranza etnika fit-Transcarpathia. Sakemm kellna l-verżjoni mhux maħduma fi Frar 2022, il-gwerra kienet ħarbtet kollox ta' taħt fuq, u l-film li konna ppjanajna ma baqax jaqbel mar-realtà li kienu qed jgħixu dawn in-nisa. Għalhekk qbadt kamera jien stess u bqajt sejjer — intervisti fl-2023, filmati bit-telefon u awdjo fl-2024, u ma' ċinematografu fl-2025. Issa għandi snin ta' materjal, ħames protagonisti notevoli, u storja li għadha mhix lesta, għax l-istorja tagħhom lanqas biss mhix lesta.

Għaliex dan huwa importanti għalija

M’iniex minn raħal — trabbejt f’Budapest, u għext f’diversi bliet fl-Ewropa. Fl-2017 dħalt f’Hudya kważi b’kumbinazzjoni, u bqajt affaxxinata mal-ewwel daqqa t’għajn mis-sbuħija tagħha. Bqajt niġi lura, sena wara sena, nibni relazzjonijiet reali man-nisa hemmhekk. Ktibt dwarhom għal udjenzi akkademiċi, iżda pubblikazzjonijiet akkademiċi jilħqu numru żgħir ta’ speċjalisti. Dawn in-nisa — u l-mistoqsijiet li jqajmu ħajjithom dwar ix-xogħol, il-migrazzjoni, u xi tfisser li żżomm familja u komunità flimkien ħafna drabi mingħajr "xogħol reali" jew paga regolari — jistħoqqilhom li jarawhom ħafna aktar nies minn hekk. Irrid li dan il-film iġorr ir-rieda, l-umoriżmu u l-imħabba tagħhom għal djarhom u l-familji tagħhom fid-dinja.

Għalxiex se jintużaw il-fondi

Il-kontribuzzjonijiet se jmorru għal tliet affarijiet: it-tlestija tad-dokumentarju u l-film qasir (editjar u post-produzzjoni, korrezzjoni tal-ħoss u disinn tal-ħoss, u sottotitoli bl-Ukrainjan u bl-Ispanjol, sabiex il-filmati eżistenti — li wħud minnhom teknikament mhumiex perfetti — ikunu jistgħu finalment isiru xogħol lest); id-dħul tal-film fiċ-ċikli tal-festivals (miżati ta' sottomissjoni, ivvjaġġar, eċċ.); u l-iżvilupp u l-implimentazzjoni ta' kampanja ta' impatt, parti ewlenija mill-proġett, li tikkonsisti minn wirjiet komunitarji f'diversi postijiet madwar Transcarpathia, l-Ewropa, u madwar id-dinja biex titqajjem kuxjenza dwar il-ħajja f'dawn il-periferiji rurali u jiġu identifikati passi li għandhom jittieħdu biex jiġu ssaħħaħ il-vuċijiet tagħhom.

Grazzi

Kull kontribuzzjoni, tkun xi tkun id-daqs tagħha, tressaq dan il-film eqreb lejn it-tlestija u l-vuċijiet ta’ dawn in-nisa eqreb lejn udjenza lil hinn mir-raħal tagħhom, lil hinn mill-Ukrajna, lil hinn mill-akkademja. Grazzi talli temmen li l-istorja tagħhom ta’ min jirrakkontaha — u talli għenuni nirrakkontaha sew.

------------------------------------------------------------------------------------------------------

Segíts befejezni a "Mi olyanok vagyunk, mint egy matriarchátus" című film

Li nħobbu, u verament nixtiequ.

Erőss Ágnesnek hívnak. Geográfus vagyok, és az elmúlt években a kárpátaljai Gődényháza (Hudya) – egy kis magyar ajkú falu Ukrajnában, a Kárpátok lábánál, a román határ mentén – asszonyainak életét dokumentálom. Azért gyűjtök adományokat, hogy befejezhessek egy dokumentumfilmet róluk – egy projektet, amely tudományos kutatásként indult, majd olyanná nőtte ki magát, amit már nem tudok egy szakcikk keretei kóríötanzé.

A jelenlegi helyzet

Gődényházán körülbelül 300 ember él – többségük nő, gyermek és idős ember. A falu férfiai évtizedek óta Magyarországra, Lengyelországba, vagy Nyugat-Európába járnak dolgozni, míg az asszonyok otthon maradnak: nevelik a gyerekeket, maguk is dolgoznak, gondoskodnak a időősödő szülőkről, és fenntartják a háztartást, sőt magát a falut is. Az orosz-ukrán háború 2022-es teljes körűvé válása óta a családok helyzete még nehezebb. Habár Kárpátalját kevés rakétatámadás érte, a háború a mindennapok része. Azok a férfiak, akik el akarják kerülni a besorozást elmentek és nem utaznak haza a családhoz. Mások időszakos védettséget élveznek, amit rendszeresen meg kell újítani. Így az asszonyok terhei tovább nőttek: a nehezebb agrármunkák megszervezése, a család körüli teendők mind rájuk maradtak, miközben a család összetartása érdekében rendszeresen agyerzáknjak a Magyerzáknak édesapát látogatni.

Film, amit eredetileg 2021-ben kezdtünk forgatni, eredetilegaz otthon élő nőkkel foglalkozott volna. 40 perces dokumentumfilmet terveztünk egy jól ismert regionális jelenségről, a munkamigráció hatásáról egy kis kárpátaljai faluban. Mire 2022. februárjában elkészült az első változat, a háború mindent felforgatott, és a tervezett film már nem illett a valósághoz, amelyben ezek az asszonyok éltek. Ezért magam vettem kézbe a kamerát, és folytattam a munkát – interjúkat rögzítettem 2023-ban, telefonnal folytattam a munkát 2024-ben, majd 2025-ben egy operatőrrel együtt na forgattunk. Mára összegyűlt több év anyaga, és az öt rendkívüli főszereplővel együtt szeretnénk, hogy a történetük és a falu története minel több emberhez érjen el.

Miért fontos ez nekem

Nem vagyok kárpátaljai, Magyarországon születtem és mindig nagy városokban éltem. 2017-ben szinte véletlenül vetődtem Gődényházára és rögtön megfogott a falu hangulata. Attól kezdve minden évben visszatértem és úgy érzem sikerült valódi kapcsolatokat építenem az ott élő asszonyokkal. A velük készített interjúk és terepmunka alapján több tudományos cikket publikáltam, de a tudományos publikációk csak egy maroknyi szakembert érnek el. Nekem viszont meggyőződésem, hogy ezek az asszonyok, az életük, az akaraterejük, a humoruk, ahogyan összertartják az otthonukat, és a közösséget, megérdemlik, hogy ennél sokkal többen l. Azt szeretném, azt szeretnénk, hogy ez a film az ő akaraterejüket, humorukat és az otthonuk, családjuk iránti szeretetüket vigye el a világba.

Mire fordítjuk az összegyűlt támogatást

A támogatások három célra mennek: a dokumentumfilm és a rövidfilm befejezésére (vágás és utómunka, hangkorrekció, valamint ukrán és spanyol feliratok, hogy a meglévő – néha technikailag nem tökéletes al kökéletes – anyaglésükovél; film fesztiválokra való benevezésére (nevezési díjak, utazás stb.); valamint egy impact kampány kidolgozására és megvalósítására, ami a projekt egyik alappillére: közösségi vetítések szervezésére Kárpátalján, Európában és világszerte, hogy felhívjuk a figyelmet a vidéki periféri élekoné él, szervezésére olyan programokat, amelyekkel felerősíthetjük ezeknek a nőknek a hangját nemzetközi színtéren.

Köszönet

Minden adomány, bármekkora legyen is, közelebb visz a film befejezéséhez, és szélesebb közönséghez juttathatja el az asszonyok hangját. Köszönöm, hogy hisztek abban, hogy az ő történetük megérdemli, hogy elmeséljék – és köszönöm, hogy segítetek jól elmesélni.