Sziasztok!

Azért fordulok hozzátok, mert az életem egy olyan ponthoz ért, ahonnan egyedül már nem tudok kilépni. 30 éves vagyok, és az elmúlt 15 évemet az építőiparban töltöttem. Fiatalon az ember nem gondol a jövőre, csak teszi a dolgát. Engem a megélhetés kényszerített rá, hogy szinte megállás nélkül, nehéz fizikai munkát végezzek. Ennek a 15 évnek a nagy része bejelentetlen, munka volt. Emiatt jelenleg nincs érvényes TB-biztosításom, és nem tudtam orvoshoz menni, hogy hivatalos leleteket kapjak.

A testem viszont benyújtotta a számlát. 30 éves koromra a térdem, a hátam és az ízületeim teljesen tönkrementek. Minden egyes nap állandó fájdalommal telik. Eljutottam arra a szintre, hogy ha most nem váltok, rövid időn belül teljesen le fogok rokkanni.

Szeretnék dolgozni, szeretném magam eltartani, de a nehéz fizikai munkát végleg be kell fejeznem. A kiutat abban látom, ha megszerzem a „B” kategóriás jogosítványt. Ezzel el tudnék helyezkedni futárként, sofőrként vagy más olyan ülőmunkakörben, ami nem teszi még jobban tönkre az egészségemet.

Amiért a segítségeteket kérem:

Egy ördögi körbe kerültem. Ahhoz, hogy belefogjak a jogosítványba és új életet kezdjek, pénz kell. Közben viszont fizetnem kell az albérletet, ennem kell, és ki kell fizetnem a havi fix egészségügyi szolgáltatási járulékot is a NAV felé, hogy újra legyen TB-m és eljuthassak végre orvoshoz. Mivel a fizikai munkát már alig bírom végezni, a bevételeim elmaradtak, tartalékaim pedig nincsenek.

A gyűjtés célösszegét a következő, pontosan kiszámolt tételekre szeretném fordítani:

1. A „B” kategóriás jogosítvány teljes költsége (tanfolyam, vizsgadíjak, kötelező elsősegély és az orvosi alkalmassági vizsgálat díja).
2. Átmeneti túlélés: Az albérleti díj és a rezsi fedezése arra a 3-4 hónapra, amíg a jogosítványt csinálom és nem tudok teljes állásban dolgozni.
3. Egészségügyi háttér rendezése: Az első havi egészségügyi járulék befizetése, hogy kivizsgáltathassam az egészségügyi állapotokat.
4. Autó beszerzése a versenyképes munka kereséshez.

Az ismerőseimet, családomat nem szeretném terhelni ezzel a helyzettel, mivel mindenki a megélhetéséért küzd, ezért fordulok a netes közösséghez, a jóindulatú idegenekhez. Nem ingyenélést kérek, hanem egy utolsó esélyt a talpra álláshoz és a pályaváltáshoz, mielőtt teljesen mozgáskorlátozottá válok.

Minden egyes forintért, megosztásért vagy akár csak egy támogató szóért végtelenül hálás vagyok. Köszönöm, ha elolvastad a történetemet!