Május 24-én az Anvil Aerospace piacra dobja az Odint – a Star Citizen történetének első és egyetlen csatacirkálóját. Kétszer akkora, mint egy Javelin. 23 torony. 10 torpedóvető. 7 hangár. Egy istenről elnevezett, igazi óriás hadihajó.

Csak egy probléma van: 4300 euróba kerül valódi, valódi pénzben. Szükségem van a segítségetekre.

Nem azért, mert nem értékelem a pénz értékét. Nem azért, mert nem fontoltam meg, hogy ezt valami értelmesebb dologra fordítsam, például nyaralásra, bútorokra vagy a nyugdíjalapomra. Hanem azért, mert ezek közül egyiknek sincs 23 tornya.

A számítás egyszerű:

2150-en adtok 2 eurót, és május 24-én a kapitányi székben ülök, és a világegyetem legnagyobb játékosok tulajdonában lévő hajóját irányítom, miközben maga Odin csendesen bólint jóváhagyólag.

5 euróért helyet kapsz a hajónaplóban.

10 euróért a legénység tagja leszel.

50 euró felett nevet adhatsz egy helyiségnek a hajón (feltételek: én döntöm el, hogy a név elfogadható-e).

Minden egyes euró egy lépéssel közelebb visz ahhoz, hogy ne kelljen elmagyaráznom a feleségemnek, miért költöttem négyezer eurót egy olyan űrhajóra, ami még nem is létezik.

Ez az ügy. Ez az álom. Ez az Odin.

Minden adományozói juttatás teljes mértékben kitalált, és csak egy videojátékban létezik. Nincs visszatérítés. Nincs részesedés. De örök dicsőség az univerzumban.