Hajnalda – Az újrakezdések lehetőségéért

Kanyó Erika, a Hajnalda megálmodója vagyok, az öngondoskodás és a tudatos életmód elkötelezett híve.

Miután saját magam kellett átélnem a kisemmizést, a hajléktalanságot, és ebből adódóan a gyermekeim elvesztését élményeimből, tapasztalataimból merítve (itt elolvashatod részletesen: https://www.noklapja.hu/aktualis/2024/05/27/okumenikus-segelyszervezet-riport-sikertortenet/ vagy megnézheted: https://tv2play.hu/tenyek_plusz/baj_van_elvettek_a_gyerekeimet! ) hoztam létre a Hajnaldát.

Legfőbb küldetésem, hogy válságos élethelyzetben lévő családoknak ne csak otthont, hanem új esélyt is adjunk.

Olyan embereket támogatunk, akik már szinte mindenüket elveszítették – de még mindig van bennük erő a változáshoz. A program, amit létrehoztam, nem csupán lakhatási segítség. Ez egy valódi, emberi út a méltóságteljes élet felé.

Mit csinálunk?

Olyan otthonokat építünk, amelyek újrahasznosított anyagokból készülnek – elérhető költséggel, de élhető módon.

A családok nemcsak megkapják, hanem részt is vesznek a létrehozásában: dolgoznak, tanulnak, fejlődnek. A cél nem a függőség, hanem az önállóság.

Miért kérem a támogatásodat?

Minden egyes adománnyal egy konkrét család élete változhat meg.

Segítségeddel új otthonokat, képzéseket, mentorálást tudunk biztosítani azoknak, akik elszántak, hogy talpra álljanak – csak még nem volt esélyük.

Mire fordítjuk az adományokat?

• Felújítandó házak alapanyagai (újrahasznosított eszközök szállítása, javítása)
• Képzések, tananyagok, mentorálás költségei
• Alapvető háztartási berendezések biztosítása (pl. fűtés, ágy, tűzhely)
• Gyermekek tanulását segítő eszközök

Így kiforrta magát Megoldás a vidék évtizedes problémájára projekt – Elhagyatott, elárverezett ingatlanok megvásárlása szociális hasznosítás céljából

Szinte nincs olyan kistelepülés, ahol ne küzdenének a lakatlan házak okozta temérdek bosszúsággal. Az elhanyagolt portákon hamar felüti fejét a gaz, a kártevők elszaporodnak, de előfordulhat az is, hogy illegálisan költöznek be az üres házakba. 

A lakatlan házak problémája nemcsak esztétikai, hanem társadalmi és gazdasági hatásokkal is bír. Az alábbiakban részletesebben kifejtem, hogyan lehetne megoldani ezt a kérdést, és milyen következményekkel járhatnak a nem megfelelően kezelt elhagyott házak.

A lakatlan házak problémájának hatásai

1. Elhanyagolt külvárosok és esztétikai hatás 

Az üres házak és elhanyagolt porták rombolják a település külalakját, ami rontja az ingatlanpiaci értéket és csökkenti a helyi közösség érzését a biztonságról. Az elhanyagolt ingatlanok megjelenése általában negatív benyomást kelt, és az emberek szívesebben költöznek el onnan.

2. Növekvő kártevő problémák 

Az üres házak gyorsan válnak ideális élőhelyekké a kártevők, rovarok és rágcsálók számára. A gazos udvarok és bejáratok, a nem karbantartott tetők, ablakok és ajtók mind hozzájárulnak a probléma súlyosbodásához. A kártevők nemcsak a lakók egészségét veszélyeztetik, hanem a környéket is elrontják.

3. Illegális beköltözések 

Az elhagyatott házak vonzó célpontokká válhatnak az illegális lakóhelyet keresők számára. A nem őrzött ingatlanokba könnyen betörhetnek, és hosszú távon élhetnek ott, ami társadalmi feszültségeket okozhat. Ezen kívül az ilyen lakók nem törődnek az ingatlan karbantartásával, ami csak tovább rontja az állapotát.

Megoldási lehetőségek

1. Szociális lakások és közösségi projektek 

Amelyet egyrészt véghez vinne a Hajnalda projekt, hogy az üres házakat közösségi projektekké alakíthatják, például szociális lakások vagy közösségi központok formájában. Valamint az önkormányzatok közvetlenül is átvállalhatják a lakások felújítását és bérbeadását azoknak, akik valóban igénylik.

2. Innovatív újrahasznosítás 

Egy másik lehetőség, amelyben a Hajnalda projekt indításakor gondolkodom a házak innovatív újrahasznosítása, például közösségi kertek, közösségi munkahelyek vagy művészeti stúdiók kialakításával, amelyek új funkciót adhatnak a lakatlan ingatlanoknak. Így a helyi gazdaságot is fel lehet pörgetni, és a település vonzerejét is növelni lehet.

3. Közösségi összefogás és aktivizálás 

A későbbiek során inkább abban gondolkodom, hogy a helyi közösségek saját kezükbe vehetik az elhagyott házak problémájának kezelését, akár közösségi munkák keretében, felújításokkal, takarítással, zöldterületek kialakításával. Ezen kívül közösségi finanszírozás (crowdfunding) révén támogathatják az ilyen projektek megvalósítását. Ezt azonban mindenképpen el kell indítani.

A szociális újrahasznosítási programom alapvető célja a települések arculatának rendbetételén túlmenően, hogy egy többszörösen hátrányos helyzetű társadalmi csoport számára kínáljon valódi kitörési lehetőséget a lakhatás, a munka, a tanulás és a közösségi integráció együttes támogatásával. A hagyományos segélyalapú megközelítéssel szemben ez a program kölcsönösségen és partnerségen alapul, melynek lényege, hogy a résztvevők nem pusztán kedvezményezettként, hanem aktív cselekvőként vesznek részt saját élethelyzetük javításában.

1. Lakhatáshoz juttatás újrahasznosítással

• Az otthonok felújítása során elsődlegesen újrahasznosított építőanyagokat, bútorokat és háztartási eszközöket használunk, amelyeket adományozók, bontások, közösségi gyűjtések révén szerzünk be.
• A lakások vagy házak felújítása önkéntesekkel, szakemberek bevonásával, valamint maguknak a résztvevő családoknak a közreműködésével történik, így a közös munka során már a beköltözés előtt elkezdődik az integráció, valamint érték- és közösségteremtés.
• A cél nemcsak az otthonteremtés, hanem az, hogy az érintettek büszkeséggel és tulajdonosi szemlélettel viszonyuljanak az új lakókörnyezetükhöz.

2. A támogatásért vállalt kötelezettségek

A program a lakhatás mellé „ellenértékként” fejlődési lehetőségeket és kötelezettségeket kínál, amelyek a következők lehetnek:

• Munkavállalás: A résztvevők a partner szervezeteknél, önkormányzati vagy nonprofit projektekben, illetve a felújítási munkák során is dolgozhatnak – így nemcsak jövedelemhez, de szakmai tapasztalathoz is jutnak.
• Tanulás, képzés: A program részeként hozzáférést biztosítunk olyan alap- és szakképzésekhez, mint például:
• alapvető pénzügyi ismeretek,
• háztartásvezetés,
• szakmatanulás (pl. burkolás, kőművesség, villanyszerelés),
• digitális alapismeretek.
• Vállalkozóvá válás támogatása: A résztvevők lehetőséget kapnak arra, hogy saját lábra álljanak és vállalkozást indítsanak. Ezt mentorprogram, üzleti tanácsadás, alapvető vállalkozói ismeretek és kezdőtőke segítheti elő.
• Cél, hogy az egykori rászorulók gazdaságilag független, aktív közösségi szereplőkké váljanak.

3. Aktív részvétel, felelősségvállalás

A résztvevők nem csupán „kapják” a lakhatási lehetőséget, hanem „dolgoznak érte” – nemcsak fizikai munkával, hanem fejlődésükkel, tanulással és közösségi jelenléttel.

Ez a megközelítés:

• erősíti az önbecsülést,
• támogatja az önállóságot,
• növeli a hosszú távú elköteleződést.

4. A cél: önállóság és hosszú távú változás

A program célja, hogy a családok ne csak lakhatási problémáikra találjanak ideiglenes megoldást, hanem hosszú távon:

• önálló életvitelre legyenek képesek,
• stabil jövedelmi forrással rendelkezzenek,
• bekapcsolódjanak a munka világába vagy vállalkozóként működjenek,
• ne térjenek vissza a korábbi válsághelyzetbe.

A lakhatás tehát eszköz, nem végcél – egy lépcsőfok a méltó, aktív és önálló élet felé.

Koncepció és megvalósítás módja

A program innovatív megközelítéssel, a szociális újrahasznosítás elvére építve kíván választ adni a társadalmi, környezeti és gazdasági kihívások metszéspontjaira. A szociális újrahasznosítás egy olyan komplex megoldás, amely egyszerre szolgálja a környezeti fenntarthatóságot, a társadalmi felzárkóztatást és a közösségépítést.

1. Újrahasznosított építőanyagok és berendezések felhasználása

• A program során elhagyott, rossz állapotú, de menthető ingatlanokat újítunk fel – lehetnek ezek önkormányzati, egyházi vagy magántulajdonban álló lakások, házak.
• A felújításhoz újrahasznosított építőanyagokat, bútorokat, háztartási eszközöket használunk fel, amelyeket:
• bontásokból, felújításokból mentünk meg,
• lakossági és céges adományokból gyűjtünk,
• közösségi gyűjtőpontokon rendszerezetten kezelünk.
• A cél nem a luxus, hanem a biztonságos, méltó és funkcionális lakhatás megteremtése – minimalizált költségekkel, környezettudatos szemlélettel.

2. Helyi mesterek és közösségi önkéntesek bevonása

• A kivitelezés során a munkálatokat helyi, megbízható mesterek koordinálják, de aktívan részt vesznek:
• önkéntesek, akik közösségi szolgálatként, szolidaritásból vagy szakmai fejlődés céljából kapcsolódnak be,
• a programban részt vevő családtagok, akik megtapasztalják a saját otthonuk építésének folyamatát, és ezzel kapcsolatot, felelősséget alakítanak ki az otthonuk iránt.
• Ez a közös munka erős közösségi kötődést, társadalmi szövetséget alakít ki, csökkenti az elszigetelődést, és példát mutat a helyi közösség számára is.

3. A résztvevők aktív részvétele: munka, tanulás, vállalkozás

• A program egyik alappillére, hogy a családok nem csupán „segélyezettek”, hanem fejlődő, cselekvő emberek, akik tesznek saját előrelépésükért.
• A résztvevők lehetőséget kapnak arra, hogy:
• bekapcsolódjanak a felújítási munkákba: festés, bontás, takarítás, berendezés stb. – akár szakma irányába elindulva,
• tanuljanak: az együttműködő oktatási partnerekkel közösen alapképzéseket (pl. pénzügyi tudatosság, háztartásvezetés, digitális írástudás) és szakképzéseket biztosítunk,
• vállalkozzanak: azok számára, akikben van ötlet és ambíció, mentorok és tanácsadók segítenek üzleti terv készítésében, alapításban és fenntartható működtetésben.
• 
  

Ezáltal a program nem csak „lakást ad”, hanem pályát nyit – olyan utat, amely a gazdasági és társadalmi önállóság felé vezet.

4. Hosszú távú cél: társadalmi és gazdasági reintegráció

• A program végső célja a tartós változás: hogy a résztvevők ne csak ideiglenes megoldáshoz jussanak, hanem:
• önálló lakhatáshoz, amelyet megbecsülnek és fenntartanak,
• munkaerőpiaci integrációhoz, vagy önálló vállalkozás elindításához,
• önbizalomhoz, tervezhető jövőhöz.
• A társadalmi reintegráció nemcsak az egyént, de az egész közösséget is erősíti, hiszen a korábban peremre szorult emberek aktív, hozzájáruló tagjaivá válnak a társadalomnak.

Célcsoport – Kiket támogat a program?

A program elsősorban olyan válságos élethelyzetben lévő személyeket és családokat céloz meg, akik valamilyen okból kiszorultak a lakhatás biztonságos kereteiből, és akiknek a jelenlegi körülményeik nem teszik lehetővé, hogy önerőből változtassanak élethelyzetükön. A célcsoport kiválasztása során fontos szempont, hogy az érintettek ne csak rászorulók, hanem motivált, fejlődni akaró résztvevők is legyenek.

Elsődleges célcsoportok:

1.    Egyedülálló szülők

o   Különösen azok, akik kisgyermeket nevelnek egyedül, és anyagi, társadalmi vagy érzelmi támogatás hiányában válságba kerültek.

o   Számukra az önálló lakhatás és a stabil jövedelem kulcsfontosságú a gyermekneveléshez és a méltó élethez.

2.    Lakhatásukat elvesztett vagy veszélyeztetett családok, személyek

o   Akik kilakoltatás előtt állnak, albérletre nem képesek, rokonoknál élnek átmenetileg, vagy már hajléktalanság fenyegeti őket.

o   A program nekik biztonságos menedéket, majd egyenesbe állást kínál.

3.    Fiatal felnőttek, akik kilépnek a gyermekvédelmi rendszerből vagy állami gondozásból

o   A 18–24 év közötti fiatalok, akik támogatás nélkül kerülnek a felnőtt életbe, sok esetben lakhatási, anyagi és érzelmi biztonság nélkül.

o   A program mentorálással, képzéssel és lakhatással segíti őket az önálló életkezdésben.

4.    Többszörösen hátrányos helyzetű emberek

o   Pl. alacsony iskolai végzettségűek, tartós munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek, kisebbségekhez tartozók, vagy erőszakos kapcsolatból kilépők.

o   Számukra a társadalmi újrakezdéshez komplex támogatásra van szükség.

Választási kritériumok és előnyben részesítés

Bár a rászorultság minden jelentkező esetében alapfeltétel, a programban prioritást élveznek azok, akik:

• nyitottak a munkavállalásra vagy szakmai fejlődésre,
• hajlandók tanulni – akár alapkészségek, akár szakmai tudás terén,
• vállalják, hogy aktívan részt vesznek a közösségi és felújítási munkákban,
• szeretnének hosszú távon önálló, felelős életet élni, és tenni is akarnak ezért.
• 
  

Ez a megközelítés biztosítja, hogy a program forrásai olyan emberekhez kerüljenek, akikben valóban megvan a belső motiváció a változáshoz, és akiket a közösség, a tudás és a munka újra be tud emelni a társadalmi vérkeringésbe.

Közösségi beágyazottság és kiválasztás folyamata

• A program együttműködik helyi szociális szolgálatokkal, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, hogy a leginkább rászoruló, de potenciálisan aktív résztvevőket azonosítsák.
• A kiválasztási folyamat során személyes interjú, motivációs beszélgetés és esetenként próbafeladatok is segítik a célcsoport szűrését, hogy valóban kölcsönös elköteleződésen alapuljon a részvétel.

Várt eredmények

A program komplex megközelítésének köszönhetően egyszerre hoz konkrét, mérhető eredményeket a lakhatás, a foglalkoztatás, az oktatás, a közösségépítés és a környezetvédelem területén. A cél nem csupán az egyének, hanem a teljes közösség hosszú távú megerősítése.

1. Lakhatás és életminőség javulása

• Évente több tucat család (kb. 20–40 fő) juthat élhető, biztonságos otthonhoz, amely megfelel az alapvető higiéniai és kényelmi elvárásoknak.
• A résztvevők fizikai és mentális jólléte látványosan javul: stabil lakhatás mellett csökken a stressz, javul a gyermekek iskolai teljesítménye, és nő a családi kohézió.
• A programban részt vevők tapasztalatot szereznek a háztartásvezetésben és az ingatlanfenntartásban is, ami segít az otthon hosszú távú megtartásában.

2. Önállóság és gazdasági reintegráció

• A résztvevők 70–80%-a képes lesz önálló megélhetésre a program végére:
• Állást vállalnak, vállalkozást indítanak vagy rendszeres jövedelemhez jutnak.
• Sokan közülük először lépnek be a formális munkaerőpiacra.
• A program során szerzett tudás és kapcsolatok hosszú távon is fenntarthatóvá teszik az elért eredményeket.
• Az anyagi stabilitás új lehetőségeket nyit meg – hitelezhetőség, tartalékképzés, a gyermekek továbbtanulásának támogatása.

3. Környezeti hatás: újrahasznosítás és fenntarthatóság

• Az építőanyagok és háztartási eszközök újrahasznosításával jelentősen csökkenthető a hulladéktermelés és a környezeti terhelés:
• Évente több tonnányi használt építőanyag, bútor és eszköz kerül újrahasznosításra.
• Az elv a „nem szemét, hanem erőforrás” gondolkodást erősíti a közösségekben is.
• A felújítási megoldások ösztönzik a környezetbarát technológiák és anyagok használatát, népszerűsítve a fenntartható építészet szemléletét.

4. Közösségfejlesztés és helyi gazdaság élénkítése

• A program során erős közösségi kapcsolatok épülnek: résztvevők, mesterek, önkéntesek és helyi lakosok együtt dolgoznak a közös cél érdekében.
• A szolidaritás és együttműködés kultúrája terjed a térségben, amely hosszú távon erősítheti a társadalmi kohéziót.
• A helyi mesterek, kisvállalkozók és szolgáltatók bevonásával helyi gazdasági élénkülés indulhat be, ami multiplikátor hatással bír:
• új megbízások, munkalehetőségek,
• fokozott forgalom a helyi üzletekben,
• inspiráció új, közösségi kezdeményezésekre (pl. közös műhelyek, szociális vállalkozások).
• 
  

5. Tudás és modellértékű működés

• A programban részt vevők megszerzett ismeretei (szakmai, pénzügyi, vállalkozói) hosszú távon is hasznosíthatók, továbbörökíthetők mások számára.
• A kezdeményezés más térségekben is adaptálható modellként szolgálhat, amelyet önkormányzatok, civil szervezetek vagy szociális vállalkozások átvehetnek és továbbfejleszthetnek.

Társadalmi hatás

A program nem csupán lakhatási megoldást kínál, hanem komplex társadalmi válaszokat ad a 21. századi kihívásokra: a lakhatási válságra, a szociális elszigetelődésre, a munkaerőpiacról való kiszorulásra és a fenntarthatóság hiányára. A beavatkozás célja nem pusztán a túlélés, hanem a teljes körű társadalmi reintegráció és emberi méltóság visszaadása.

1. Új esély és méltóság helyreállítása

• A programban részt vevő emberek – akik sok esetben már hosszú ideje marginalizált helyzetben élnek – valódi lehetőséget kapnak az újrakezdésre.
• A stabil otthon és a képzés lehetőségei megerősítik önbecsülésüket, és visszaadják a hitet abban, hogy képesek változtatni az életükön.
• Ez az érzelmi és pszichológiai támogatás kulcsszerepet játszik abban, hogy a résztvevők ne csak túléljenek, hanem valóban fejlődjenek és előre lépjenek.

2. Közösségteremtés és társadalmi kapcsolódás

• A közös munka, a közösségi felújítás, valamint az egymás segítésén alapuló program során szolidaritás és társadalmi összetartozás alakul ki a résztvevők, önkéntesek és segítők között.
• A program elősegíti, hogy a korábban elszigetelten élő emberek új társas és szakmai kapcsolatrendszert építsenek, amely megerősíti őket a továbblépésben.
• A helyi közösségek is profitálnak: a résztvevők aktív tagjává válnak a környezetüknek, hozzájárulva a társadalmi kohézió növekedéséhez.

3. Társadalmi mobilitás elősegítése

• A program hozzájárul ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű emberek kilépjenek a tartós szegénység ördögi köréből, és elinduljanak egy fenntartható társadalmi mobilitási pályán.
• A tanulás, munka és vállalkozás támogatása által hosszú távon növekszik a társadalmi és gazdasági önállóság, csökken a segélyekre való ráutaltság.
• A gyermekek esetében ez különösen fontos, hiszen a szülők előrelépése számukra is jobb oktatási, egészségügyi és szociális esélyeket teremt.

4. Aktív küzdelem a társadalmi kirekesztés ellen

• A program láthatóvá teszi a láthatatlanokat: olyan emberek kerülnek fókuszba, akikről gyakran lemond a társadalom.
• A bevonás, az esélyteremtés és a részvételiség erősítése révén a résztvevők nemcsak segélyezettekké, hanem aktív, értékteremtő állampolgárokká válnak.
• Ez hosszú távon csökkenti az előítéleteket, növeli a társadalmi igazságosságot, és példát mutat más közösségek számára is.

5. Környezetbarát szemlélet terjesztése

• A projekt erősíti a környezettudatos gondolkodásmódot, ahol a pazarlás helyett az újrahasznosítás, a javítás és az értékmentés válik normává.
• A résztvevők megtapasztalják, hogyan lehet a „feleslegesből” élhető otthon, az elhasználtnak véltből újrakezdés – ez a szemlélet társadalmi és ökológiai szinten is előremutató.
• A környezeti nevelés nemcsak a résztvevők, hanem gyermekeik és a helyi közösség körében is hosszan tartó hatással bír.