Szia, Kinga vagyok. Talán mesélek egy kicsit magamról. Én 22 éves vagyok és kb. másfél éve vagyok itthon. Fiatalkorúak javítóintézetében voltam 3 évig, előtte pedig egy évig egy fiatalkorúaknak fenntartott menhelyen. Ottlétem alatt megtértem és ennek köszönhetően segítettem a gyülekezetben különböző rendezvények szervezésében, valamint a gyülekezeti kórusban is részt vettem. Szakmám szerint varrónő vagyok, ennek köszönhetően teljesíthettem a pap kérését és varrtam kabalákat gyerekeknek, természetesen jótékonysági céllal. Mindig is segítettem az embereken, még akkor is, ha nem igazán volt rá lehetőségem és pénzem. Jó szívem ellenére az élet nem úgy alakult, ahogy szerettem volna. Amikor 10 éves voltam, meghalt az apám, nagyon beteg volt... Két évvel később meghalt a bátyám... Anyám és én egyedül maradtunk. Emiatt depresszióba estem, ami főleg a rossz döntéseknek volt az oka... Az egész életem felfelé ívelő volt, és sajnos ez idővel sem változott. Még mindig új munkát keresek, mert csak megrendeléseket kapok. Senkinek sem kell egy tanonc munkaszerződéssel. Részmunkaidőben tanulok egy felnőtteknek szóló általános gimnáziumban, hogy le tudjak érettségizni és legalább teljes középfokú végzettséget szerezzek. A legnagyobb álmom, hogy saját lakást vegyek. Csodálatos lenne, ha kétszobás lenne, hogy a jövőben a családbővítésben is gondolkodhassak. A saját lakás fenntartása olcsóbb, mintha fizetnék valakinek, hogy az ő lakásában lakjak. Nem szeretnék hitelt felvenni, majd segítséget kérni a törlesztéshez. Biztos vagyok benne, hogy mindegyikőtök tudja, hogy néz ki ez a valóságban. A saját lakás a legnagyobb álmom, de sajnos nagyon messze van. Boldog lennék, ha legalább a pénz egy részét sikerülne összegyűjtenem, legalább az önrészre, a többit majd valahogy összekaparom. Minden złotyért hálás leszek, mert tudom, hogy minden egyes złoty sokat ér. Egy złotyból bármilyen összeget össze lehet gyűjteni, aminek köszönhetően már sokan kaptak támogatást.