💔 Ne maradjon észrevétlen ez a történet...

Nem vagyok figyelemfelkeltő típus. Nem könnyű ezt leírnom. Több mint 20 éve dolgozom, soha nem kértem nyilvános segítséget, és soha nem tartottam magam olyannak, aki "megérdemli" a szánalmat. De most... most nincs más választásom.

Megtört a szívem.

A fiam beteg. Egy ritka betegség, a neutropénia legyengíti az immunrendszerét, és állandó figyelmet igényel. Minden nap küzdelem a védelme, az élelem, a meleg, a fedél a feje fölé biztosítása számára. Mindenünk odaveszett, de a szeretet és a remény nem.

Nem szánalmat keresek. Nem tapsot. Segítséget keresek – mert a gyermeked iránti szeretet nem gyengeség, hanem erősség. Minden euró, minden apró segítség esélyt ad neki a levegővételre, az evésre, a túlélésre. Minden egyes támogatás azt mutatja, hogy nem feledkeztünk meg rólunk.

Ez nem egy médiatörténet. Ez nem egy projekt. Ez az én életem, a fiam, a mi valóságunk. Ha tudsz, segíts nekünk. Ha nem, kérlek, oszd meg ezt a történetet. Tudasd az emberekkel, hogy a számok és statisztikák mögött gyermekek és anyák küzdenek az életért, a méltóságért és a reményért.

Szívből köszönöm,

Egy anya, aki még lélegzik és szeret.