Áprilisban a családommal együtt rablás áldozatai lettünk, mindenünket ellopták. Alig egy hónappal a rablás előtt szültem meg második gyermekemet, aki két hónappal korábban jött világra, és két hetet töltöttünk a kórházban. Az első gyermekem akkor még csak 18 hónapos volt. Néhány héttel azután, hogy hazajöttünk a kórházból, a szüleim azt akarták, hogy látogassuk meg őket, hogy jobban felépüljünk a koraszülés okozta stressz után. Elfogadtuk az ajánlatukat, mivel ott, ahol laktunk, nem volt senki, aki segíthetett volna nekünk. 

Körülbelül egy héttel azután, hogy elutaztunk, kaptam egy SMS-t egy szemtanútól, hogy egy nagy bőröndömet üresen találták meg egy lakóház szeméttárolójában. A párom nagymamája elhajtott a házunk mellett, és látta, hogy a házat kiürítették. Nem volt értelme visszatérnünk a házba, mivel mindenünket ellopták. Nem volt pénzünk és lehetőségünk sem arra, hogy két kisgyerekkel, köztük egy újszülöttel, sietve megtegyük azt az 1000 km-es utat, csak azért, hogy saját szemünkkel lássuk az üres házat. Összetörtek voltunk. Nemrég koraszülöttem, és még nem hevertem ki azt a traumát, most pedig újra megrázott a dolog, és be kellett jelentenem ezt a hatalmas rablást a rendőrségnek és a biztosítónak. Nem volt sem időm, sem energiám ilyen dolgokra, de bejelentettem a bűncselekményt a rendőrségnek és a biztosítónak. A rablás rendőrségen történő bejelentésétől alig néhány héttel később azt a választ kaptam, hogy nem fogják kivizsgálni az ügyet, mivel nincs meg a szükséges erőforrásuk ahhoz, hogy az adott területen minden rablást kivizsgáljanak. Azóta, május óta, abban reménykedem, hogy igazságot kapok a biztosítótól. Tegnap, hét hónappal azután, hogy bejelentettem a rablást a biztosítótársaságnak, megkaptam a döntést, hogy nem fizetnek ki semmit abból, amit elloptak tőlünk. 

A biztosítási ügyintéző számos hibát vétett a biztosítási ügyünk kezelése során. Először is, sokkal hosszabb ideig várakoztatott a döntéssel, mint amennyit kellett volna. Másodszor, döntését egyáltalán nem a biztosítási feltételek alapján hozta meg. Harmadszor, döntését teljes mértékben a rendőrségi jelentésre és a rendőrségi kihallgatásomra alapozta, amely olyan szigorúan titkosított, hogy még én sem rendelhetek másolatot a kihallgatásról.

Nagyon szükségem lenne segítségre, hogy anyagilag felépüljek ebből a hatalmas anyagi veszteségből, amit az okozott, hogy mindenemet ellopták. 2025 tavaszáig szülési szabadságon vagyok, és én vagyok a családom egyetlen eltartója. A párom még mindig új állást keres, mióta Észak-Svédországba költöztünk. Ahhoz azonban, hogy itt munkát találjon, meg kell szereznie a jogosítványát, mivel körülbelül 20 km-re lakunk a várostól. Havonta 9 500 SEK-ért bérlünk egy kis házat, plusz az áramköltséget, és a házban csak elektromos fűtés van. Novemberben megérkezett a hó, és vele együtt a hideg is. Nem tudok téli ruhákat venni magamnak és a páromnak, és az a reményem, hogy karácsony előtt minden jobb lesz, és a biztosítótól pozitív döntést kapok, most már elszállt. Most már csak a jó emberekben bízom.

Minden jót kívánok nektek.