A nevem Miriam, öt gyermek édesanyja vagyok, öt szívdarab, amely a testemen kívül dobog. De egyikük, Thomas, különleges.

Nem azért, mert az anyja vagyok – ezt mindannyian tudjuk, egy anya számára minden gyermeke egyedülálló, megismételhetetlen, egy kis univerzum középpontja –, hanem mert Thomas valóban az. Különleges abban, ahogyan a világra néz… és abban, ahogyan a világ rá néz.

De az enyém is. Egy anya története, aki megtanulta az életet a fia szemével látni.

Ezt a boltot neki hoztam létre, hogy harcoljunk az autizmus és az intézmények ellen. Erőssé és kitartóvá tett minket ez a helyzet, ezért szeretnénk minél több, hasonló helyzetben lévő embert segíteni. Köszönöm mindenkinek.

A nevem Miriam, és öt gyermek édesanyja vagyok – öt darab a szívemből, amelyek a testemen kívül dobognak. De egyikük, Thomas, különleges.

Nem azért, mert az anyja vagyok – tudjuk, hogy egy anya számára minden gyermek egyedülálló, pótolhatatlan, egy kis univerzum középpontja –, hanem mert Thomas valóban az.

Különleges abban, ahogyan ő látja a világot… és abban, ahogyan a világ látja őt.

Ez az én történetem is. Egy anya története, aki megtanulta a gyermeke szemével látni az életet.

Ezt a boltot neki hoztam létre – hogy harcoljak az autizmus ellen, hogy szembeszálljak az intézményekkel.

Ők tettek minket erősebbé, elszántabbá.

Ezért érezzük úgy, hogy minél több olyan embernek kell segítenünk, aki hasonló helyzetben van.

Szívből köszönöm mindnyájuknak.