Mentősnő vagyok, és ezt a munkát minden nap elkötelezettséggel végzem. Jelenleg egy különösen nehéz időszakon megyek keresztül.

20 hetes terhes vagyok (5 hónapos). Sajnos fekve kell maradnom... ezért nem tudok többé dolgozni... már vannak fájásaim, a baba fejjel lefelé fekszik a méhnyakon...

Munka nélkül ez nagyon bonyolult helyzetbe hozhat engem...

A múlt hónapban nagyon kevés fizetést kaptam, mert a társadalombiztosítás még mindig nem utalta át a munkaképtelenségemmel kapcsolatos juttatásokat. Bár kaptam egy kis egyszeri segítséget, ez nem lesz elég a következő hónapokra, és attól tartok, hogy elmaradok a kiadásokkal.

Ezt az utat egyedül járom. A gyermekem apja nem akarja vállalni a felelősséget, ezért mindent egyedül kell megoldanom.

Mindennek ellenére igyekszem megőrizni az örömöt ebben az időszakban. Szerettem volna nyugodtabban élni a terhességemet, megosztani olyan pillanatokat, mint egy babaváró, jobb körülmények között készülni a babám érkezésére... de egyedül minden nehezebb.

A babám, akit teljes szívemből várok szeptemberre, megérdemli a lehető legjobb indulást az életbe. Ma a szolidaritásotokra számítok, hogy átvészeljem ezt az időszakot, és nyugodtabb környezetet biztosíthassak neki.

Minden gesztus, még a legkisebb is, rengeteget jelent számunkra. (Nekem és a babámnak)

Szívből köszönöm mindazoknak, akik időt szánnak az olvasásra, és talán segítenek is nekem.