Szia,

a nevem Kasia. Majdnem 10 éve önkénteskedem az állatmentés területén. 2016 óta befogadóotthont is működtetek, tucatnyi beteg és ijedt állatot mentettem meg, és sikerült segítenem rajtuk, valamint csodálatos örökbefogadókat találnom számukra.

Mindent megtettem, a hajléktalan állatok sétáltatásától és gondozásától kezdve az árva cicák és kiskutyák etetésén át a fotózásig, videók készítéséig, a közösségi média kezeléséig, jótékonysági rendezvények és kezdeményezések szervezéséig, sőt, még ajándéktárgyak tervezéséig is. Soha nem gondoltam volna, hogy valaha is segítséget fogok kérni idegenektől, és nehezen is megy ez nekem.

MI TÖRTÉNT

Évekkel ezelőtt három macskát fogadtam örökbe: Feleket, Pysiót és Szproteket. Akkor már önkénteskedtem. Az elkövetkező néhány évben még négy csatlakozott hozzájuk. Tycia, Kalka és Bobini nálunk maradtak a befogadó otthonunkban, Psotkát pedig családtagjainktól vettük át, hogy elvigyük az állatorvoshoz a törött lábával.

Két évvel ezelőtt két kutya – Orzech és Kluska – került a befogadó otthonunkba. Miután Orzech felépült, majdnem két évet töltöttünk azzal, hogy minden lehetséges eszközzel otthont kerestünk neki – hiába.

Kluskát kóros állapotból mentettem ki. Sok éven át egy elhagyott telken élt, törések, ficamok és a lábai degenerációja miatt nem tud járni, meglőtték, és több műtéten is át kellett esnie rák és légcsőproblémák miatt. Emellett szinte vak, nagyon rosszul hall, és szívproblémái is vannak. Klusia élvezi az életet, de folyamatos kezelésre és jelentős anyagi forrásokra szorul.

Biztosan másképp állnék hozzá Klusia és Orzech anyagi támogatásához, ha nem lennének egy bizonyos állatvédő szervezet pénzügyi gondozásában – a partneremmel egyszerűen nem tudnánk megfizetni.

Sajnos nemrég értesítést kaptam, hogy át kell adnom a kutyákat egy menhelynek, mert a szervezet meggondolta magát, és többé nem biztosít számukra anyagi támogatást. Természetesen ez nem jöhetett szóba, így kénytelenek voltunk örökbe fogadni őket. Egyik napról a másikra a már amúgy is szűkös háztartási költségvetésünket hatalmas havi kiadások terhelték meg: élelem, gyógyszerek, pelenkák és számtalan állatorvosi vizit.

AZ UTOLSÓ NÉHÁNY HÓNAP

Valahogy meg kellett oldanunk a helyzetet, de a sors úgy döntött, hogy az elmúlt néhány hónap anyagi szempontból teljesen tönkretesz minket. 

Először is sürgősségi műtétre volt szükség, hogy megmentsük Felek macskánkat, majd Klusia hirtelen fulladozni kezdett, és ő is több napot töltött kórházban. Végül Orzech hosszadalmas kezelésen esett át egy ismeretlen, kullancsok által terjesztett betegség miatt (annak ellenére, hogy kullancs ellen védett volt). Ezt követően Felek újabb műtéten esett át, amely szintén megmentette az életét. További vizsgálatok és a gyógyulás elősegítése érdekében kórházban töltött egy kis időt. Röviddel ezután Klusia-nak kétszer kellett felkeresnie az éjszakai állatorvosi sürgősségit, és egy napot kórházban töltött. A mai napig gyógyszeres kezelés alatt áll. Most Bobini várja a szemműtétjét, mivel születése óta problémái vannak a szemével. Emellett folyamatos kezelésen vesz részt egy vírus okozta szövődmények miatt, amelyet kölyökkorában kapott el.

MILYEN CÉLRA GYŰJTÜNK PÉNZT

A költségvetésünk nem túl nagy, nekem krónikus betegségem van, és néhány évvel ezelőtt két évet töltöttem betegszabadságon, anélkül, hogy dolgoztam volna, aminek a következményeit még ma is érezzük. Természetesen most dolgozom, de az egészségi állapotom miatt nem túl jól fizető munkám van.

Alapvető kiadásaink magasak; havonta több mint 1500 PLN-t költünk csak állateledelre. Ráadásul jelentős költségek merülnek fel a gyógyszerekre, az állatorvosi vizitekre és Klusia pelenkáira is.

Amikor örökbe fogadtuk a macskákat, a pénzügyi és egészségügyi helyzetünk más volt, de most sajnos minden megváltozott. Nehéz nekünk minden hónapban megélni.

Az elmúlt hónapokban kölcsönöket kellett felvennünk a kezelések finanszírozására. Szeretnénk azokat visszafizetni, mert nehéz egyszerre fizetnünk a törlesztőrészleteket, a többi hitelt és az összes megélhetési költséget. Ha sikerül többet gyűjtenünk, szeretnénk fedezni a műtét utáni kezelések költségeit, és talán élelmet is vásárolni nekik, amíg újra talpra nem állunk anyagilag.

Nem tudom kifejezni, mennyire szégyelljük magunkat, hogy segítséget kérünk, és ugyanakkor mennyire hálásak lennénk minden adományért, legyen az bármilyen kicsi is, vagy azért, hogy megosztják ezt a bejegyzést.

Szeretnék továbbra is segíteni az állatokon, minden időmet és szívemet nekik szentelni mentőként, önkéntesként és gondozóként. Ezt garantálom mindenkinek, aki adományoz.

Kasia