…vannak az ember èletèben olyan pillanatok, amikor elfogynak a szavak,helyette csak a néma imák, fohászok és a remény marad. Ez egy olyan pillanat, Nekem azonban akkor is beszélnem kell! Nem mondhatom senkinek, elmondom hát Mindenkinek! 

Glioblastoma…

Október hatodikán váratlanul, hivatlanul de annál könyörtelenebbül rontottàl az életünkbe. Drága Testvérem mosolytól ragyogó arca aznap nem ragyogott. Te jöttél, és most készülsz elvenni Mindent ami Nekem oly Édes, Mézes! De nem adom! Soha nem adom!!! 

Hosszú hónapokon vagyunk túl, fájdalom, aggodalom, álmatlan éjszakák és könnyek… Andikámat a világ legagresszívabb daganata támadta meg. Életmentő műtét, 30 sugárkezelés, 21 kemo, majd a remény, hogy eltűnt az életünkből a retteget kór. Remény, hogy a világunk nem omlik össze. Aztán januárban jött a szomorú hír… kiújúlt s még agresszívabb mint valaha. Az orvosok lemondtak az én erős, bátor, csodás Testvéremről! ( 4-6 hónapot jósolnak neki) Most jöhetne a csend, a megvàlaszolhatatlan kérdések sora, a düh, a reményvesztettség! 

… de Én nem adom fel, nem mondhatok le az én bátor, gyönyörű Testvéremről! Találtam Németországban egy eljárást, immunterápiát, mely tulajdonképpen  egy saját fejlesztésű vakcina formájában történő kezelés. Rendkívül jó eredményeket mutat és van olyan sorstárs aki már a hat éves túlélésnél tart. (A kezelésről bővebben itt: https://www.nature.com/articles/s41467-024-51315-8 ) 

A kezelés 80.000 euro, első körben 20.000 eurót kell kifizetnünk diagnosztikára és a további 60.000 eurót a vakcinára. 

Itt van szükségem a segítségetekre! Kérlek Benneteket, hogy ha tehetitek segítsetek Nekem ebben a harcban, hogy a Testvérem tovább tündökölhessen ezen a Földön. Az én bátor Testvérem akit az élet soha nem kímélt, 3 éves kisgyermekét temette el, akinek a szíve lelke a helyén van, aki testvére kisfiát sajátjaként szereti, aki nem saját magàt félti, hanem azon aggódik mi  lesz velünk ha neki mennie kell… szavakban lehetetlen leírni, milyen csodálatos ember, testvér, nagynéni, milyen csodálatos gyermeke Anyukánknak… annyi dolga van még itt köztünk! Nagy harcos és ha lehetőséget kap, ha sikerül együtt, akkor megcsinàlja! 54 évesen még nem jött el az idő a búcsúra! Még nem! Még meg kell tanítania kis unokaöcsénknek az udvarlás fortélyait, kísérnie kell a ballagásán, mosolyognia kell az esküvői fotóin és tanácsot kell adnia még oly sok mindenhez!

Kérlek Benneteket, hogy ha csak egy kicsivel is tudtok segíteni ebben a gyógyulásért való küzdelemben, egy tábla csoki, egy zacskó cukor ára is segít, hisz sok kicsi sokra megy! 

Ha nem áll módodban, kérlek küldj egy gondolatbeli ölelést, hidd el, sokat jelent! Hiszem, hogy együtt sikerülhet! Hiszem, hogy bár csatát vesztettünk, a harcból emelt fővel, győztesen fogunk távozni, kéz a kézben! 

Hálás köszönet: Barbara