Egy árva indonéz kisfiú hazavárja édesapját Magyarországról

Segítség és befektetői partnerek keresése egy indonéziai újrakezdéshez

Kedves Támogató!

dr Suri Zoltán vagyok, 65 éves. Jogi végzettségem van, de az életemet nem a jogi pályán töltöttem. Mindig vállalkozóként próbáltam boldogulni, új lehetőségeket keresve a világ különböző pontjain. Dolgoztam Ausztráliában, Új-Zélandon, Kínában és más országokban is, de végül Indonéziában találtam meg azt a helyet, amelyet valóban otthonomnak éreztem.

Több mint húsz évet éltem ott. Felépítettem vállalkozásokat, családot alapítottam, és úgy éreztem, végre megtaláltam mindazt, amit hosszú éveken át kerestem: a hivatásomat, a szerelmet és egy olyan közösséget, amelyhez tartozhatok.

Az élet azonban kétszer is lenullázta mindazt, amit addig felépítettem. A 2008-as gazdasági válság idején tönkrement a bútorgyáram Jeparában, amelybe addigi megtakarításaim jelentős részét fektettem. A vállalkozás elvesztése végül a magyarországi saját lakásom eladásához is vezetett. Évekkel később, a Covid-járvány miatt a Bali szigetén működő turisztikai vállalkozásunk omlott össze, amely villák bérbeadásával és értékesítésével foglalkozott.

Eközben Magyarországra kellett visszatérnem, hogy idős szüleimet gondozzam. Ez természetes kötelesség volt számomra, amelyet szeretettel vállaltam. Az évek során azonban mindkettőjüket elveszítettem, és mire ez az időszak lezárult, gyakorlatilag újra a nulláról kellett volna kezdenem az életemet, mivel a járvány következményeinek kezelésére, és szüleim gondozására végül a szüleimtől örökölt ingatlan feláldozására is szükség volt, így a család utolsó jelentősebb vagyoni tartaléka is eltűnt.

Ezután dolgoztam kertészként, kőművesként, ingatlanközvetítőként, futárként Magyarországon, Máltán és Németországban is, minden lehetőséget megragadva a megélhetés érdekében. A legutóbbi munkahelyemről azonban váratlanul, elmaradt kifizetésekkel bocsátottak el, így jelenleg álláskeresési támogatásból élek.

A legnagyobb veszteség azonban 2026 márciusában ért. Feleségem, aki mindössze 35 éves volt, vírusos tüdőgyulladás következtében elhunyt. Egyetlen fiunk, aki jelenleg 13 éves, Indonéziában maradt. Azóta ő édesanya nélkül él, én pedig 12 ezer kilométerre tőle próbálom megtalálni a módját annak, hogyan kerülhetnék ismét mellé.

Ma az a helyzet, hogy nincs saját lakásom, nincs működő vállalkozásom, nincs olyan anyagi hátterem, amely lehetővé tenné a visszatérést Indonéziába. Mégis hiszem, hogy a helyzetem nem reménytelen. Nem azért kérek segítséget, hogy eltartsanak, hanem azért, hogy lehetőséget kapjak az újrakezdésre.

A legfontosabb célom, hogy visszatérhessek a fiamhoz, és ismét én gondoskodhassak róla. Ennek költségeit, az utazást, az áttelepülést, az első hónapok kiadásait és a szükséges ügyintézést körülbelül 1,5 millió forintra becsülöm.

Ezzel párhuzamosan szeretném újraindítani azt a turisztikai tevékenységet, amelyet korábban hosszú éveken át sikeresen végeztem. A helyismeret, a kapcsolatrendszer és a szakmai tapasztalat ma is rendelkezésemre áll. Egy 2–3 magas színvonalú villából álló portfólió éves bérleti jogának megszerzése Balin, vagy a környező szigeteken, az esetleges felszerelések pótlása, valamint a marketing és az értékesítés beindítása becslésem szerint 15–20 millió forintos tőkét igényelne.

A turisztikai piac a térségben ismét erőteljes növekedési pályán van, ezért meglátásom szerint egy megfelelően felépített konstrukció esetén ez a befektetés akár egy éven belül is megtérülhet. Emiatt nem csupán adományozók segítségét keresem, hanem olyan befektetők, üzleti partnerek jelentkezését is szívesen fogadom, akik fantáziát látnak egy közösen felépíthető indonéz vállalkozásban. Az együttműködés lehetséges formáit és részleteit természetesen személyes egyeztetés során lehetne kidolgozni.

Emellett szeretném ismét elindítani a bútorgyártással kapcsolatos tevékenységemet is, amelyhez a korábbi tapasztalataim és kapcsolataim továbbra is rendelkezésre állnak. Ehhez várhatóan 2–5 millió forint forgótőkére lenne szükség.

Hosszabb távon egy ennél is fontosabb cél vezérel. A fiam egy olyan iskolába jár, ahol sok tehetséges és szorgalmas gyermek tanul szerény anyagi körülmények között. Ha sikerül rendezni a saját helyzetemet és újra stabil alapokra helyezni az életemet, szeretnék létrehozni egy alapítványt vagy ösztöndíjprogramot, amely támogatja ezeknek a gyerekeknek a továbbtanulását. Ez azonban egy későbbi terv. Jelenleg minden erőmmel arra koncentrálok, hogy újra felépítsem a családom biztonságát és a megélhetésünket.

Hiszek abban, hogy a segítség akkor a leghatékonyabb, ha nem csupán egy nehéz helyzetet enyhít, hanem lehetőséget teremt az önálló talpra állásra. Az én esetemben a támogatás egyszerre szolgálná egy apa és fia újraegyesítését, egy működő vállalkozás újjáépítését és egy sikeres és boldog jövő megalapozását, amelynek gyümölcseiből később mások is részesülhetnek.

Ha úgy érzed, hogy támogatni tudod ezt az újrakezdést, akár magánszemélyként, akár vállalkozóként vagy befektetőként, hálásan köszönöm a bizalmadat. Ugyanilyen nagy segítség számomra, ha megosztod a történetemet olyan emberekkel, akik nyitottak lehetnek egy ilyen kezdeményezés támogatására.

Köszönöm, hogy időt szántál a történetemre.

dr Suri Zoltán

6725 Szeged, Lendvai u. 11/b.

Whatsapp: +62 81 3939 1313 0

T: +36 70 245 55 51

Email: [email protected]

Web: https://surindo-furniture.com/ 

Villa: https://tinyurl.com/yc8nxmdn 

Kérem, szíveskedjenek az alábbi linket megosztani, közzétenni minden elérhető social media felületen!