MAX, ÉN ITT AKAROK LENNI NEKED, AMEDDIG CSAK LEHET !

Sziasztok, a nevem Tomas és egy csodálatos 5 éves Maxik édesapja vagyok. Mindig is egészségesen éltem, sportoltam, kerültem a rossz dolgokat és a lehető legteljesebben éltem az életet. Azt hittem, hogy ez az életút végtelen lesz, egészen egy pillanatig.

"NYELVGYÖKÉRRÁKOD VAN"

Abban a pillanatban összeomlott a világom. Azt kérdeztem magamtól, miért ÉN? Mit rontottam el az életemben, vagy kit bántottam meg ennyire, csak erre nincs válasz! A RÁK nem választ. Abban a pillanatban megértettem az élet igazi értékét, hogy minden pillanat fontos és értékes. Már egy év telt el, egy év tele fájdalommal és küzdelemmel az életért. Nem tudok segíteni, de küzdök Maxie-ért, hogy lássa, hogy apa egy hős, és nem adja fel. Megszakad a szívem, hogy ilyen kicsi korában minden nap így lát engem, hogy nem tudok példakép és támasz lenni számára. Nem akarom, hogy olyan emlékei legyenek, amikor szenvedek és feladom. Egy évig nem kértem segítséget, titokban tartottam, szégyelltem, hogy pénzt kérek a kezelésre. Ebben a pillanatban a kórházban vagyok, és ezt a történetet írom, segítséget kérek, hogy megnyerjem ezt a nehéz csatát. Németországban várom a kezelést, már voltam konzultáción, de sajnos nagyon drága, egy év betegszabadság után már mindent elvesztettem a kezelés költségeire. Ezúton kérem a segítségüket, nincs sok időm, de Önöknek köszönhetően van lehetőségem meghosszabbítani az életemet. Köszönöm minden segítségüket, szívből köszönöm.