Elmentünk és vittünk a gyerekeknek ételt, ruhát, megpróbáltunk kapcsolatba lépni velük, játszani velük, bátorítani őket, bármit, amit akkoriban megengedhettünk magunknak. Később sok barátot és ismerőst kezdtünk el hozni ezekbe a központokba, megpróbáltunk bekapcsolódni és segíteni. Sajnos a dolgok nem mindig úgy alakultak, ahogy vártuk, és rájöttünk, hogy van egy bizonyos lelkiállapot az ezekben a gyermekotthonokban dolgozó emberek között, amin mi semmiképpen sem tudunk nagyon változtatni.

Rájöttem, hogy nagyon sok utcagyerek van, olyan gyerekek, akiknek koldulniuk kell, olyan gyerekek, akik nem tudnak játszani, akik verekednek. Nagyon szerettem volna bekapcsolódni ezeknek a gyerekeknek az életébe, és így kezdődött a "The Wonder between the Blocks". Elkezdtük összegyűjteni ezeket a gyerekeket, játékokat vettünk nekik és játszani kezdtünk. Egy egész nyarat azzal töltöttem, hogy a tömbök között játszottam a gyerekekkel. Megtanítottam nekik, hogyan kell játszani, hogyan kell viselkedni, elkezdtük megismerni egymást, interakcióba lépni, beszélgetni az élet dolgairól. Egy olyan nyár, amely alatt a gyerekek elkezdték kialakítani gondolataikat a jövőről, sokan közülük kimaradtak az iskolából. Amikor közeledett a szeptember, azt javasoltam, hogy menjünk el az iskolába, beszéljünk a tanárokkal, írassuk be őket, vegyünk nekik tanszereket, és kezdjük el a tanévet.