Tisztelt Támogatók, Jóérzésű Emberek!Mélyen megrendülve, de a gyermekeink jövője érdekében minden büszkeségemet félretéve fordulok Önökhöz. Soha életemben nem kértem még segítséget, de most olyan kritikus helyzetbe került a családom, hogy a gyermekeink biztonsága és a fejük feletti tető a tét.41 éves édesanya vagyos. 15 éves korom óta küzdök a Crohn-betegséggel, es vegleges somával ami mára teljesen felemésztette az egészségemet, így jelenleg rokkantsági nyugdíjas vagyok. Havi fix jövedelmem mindössze 87 000 forint. Férjem az építőiparban dolgozik, fizetését hetente kapja, ami legfeljebb 50 000 forintot jelent hetente. A maradékot számlára kapja ami a hitel törleszökre meny ! Ebből a rendkívül szűkös, bizonytalan keretből neveljük szeretetben a két gyermekünket.Korábban abban a reményben, hogy családunk tovább bővül, felvettük a Babaváró hitelt. Sajnos a harmadik gyermek – minden igyekezetünk és vágyunk ellenére – nem sikerült. Ez a fájdalmas kudarc anyagilag is hatalmas csapdába sodort minket: a nyakunkon maradt a hitel, és a megélhetési költségeink hirtelen elviselhetetlenné váltak.Bár a hiteleinket és a rezsinket – emberfeletti áldozatok árán – egyelőre ki tudjuk fizetni, mert rettegünk attól, hogy elveszítjük az otthonunkat, a mindennapi élelmezésre, a számlák utáni megélhetésre és a gyermekek alapvető ruháztatására már szinte semmi nem marad. Nagyon nehéz és kilátástalan helyzetbe kerültünk, a mindennapi betevő előteremtése is komoly aggodalmat okoz.Nem luxusra, nem felesleges dolgokra kérünk támogatást. Azért imádkozunk, hogy átmenetileg segítséget kapjunk a gyermekeink élelmezéséhez és ruházkodásához, amíg ezt a nehéz anyagi krízist átvészeljük, és meg tudjuk óvni az otthonunkat a fejük felől.Bármilyen kis összegű adomány, tartós élelmiszer vagy jó állapotú gyermekruha hatalmas mentőövet jelentene számunkra a túléléshez.Hálás szívvel köszönöm, ha elolvasta a levelünket, és köszönök minden apró segítséget, ami reményt adhat a gyermekeinknek.Tisztelettel és köszönettel, Tóth Évi