2010 óta a rendszer által elismert fogyatékossággal élő személy vagyok.

Körülbelül 2002 óta szenvedek többek között szívelégtelenségben,

orvosilag szívizomgyengeségnek nevezik, ami 28% és néha 40% közötti korlátozott szívteljesítményben nyilvánul meg. Ez asztmát – légszomjat – okoz. A hosszú távú kapcsolatokat a lehető legminimálisabb szintre kell csökkenteni. Csökkent immunitásom miatt nagy a kockázata a megfázásnak. Mi számomra halálos betegség

2006 óta küzdök depresszióval, 2017 augusztusában öngyilkossági kísérletet is tettem.

2020 óta, a Covid után, inzulinrezisztencia és hypothyreosis jelentkezett.

Súlyos prosztata problémák, amelyeket saját erőmből sikerült leküzdenem.

2024 augusztusában stroke és epilepszia, életében először bokatörés, ami abból eredt, hogy epilepsziás roham alatt a lába ellenőrizhetetlenül nekicsapódott a falnak.

Az első kórházi kezelés 2003-ban történt, és az első koronográfiából állt. Egy hosszú betegség – influenza – következtében, amely több mint egy hónapig tartott. A betegség következtében változásokat tapasztaltam a szívemben (sejtek elhalása és a szívüregek megnagyobbodása), amelyek egy idő után visszahúzódtak.