Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis faluban a hegyek között egy fiatal álmodozó pár, Anna és Marco (fantázianevek). Mindig is szerettek volna egy különleges helyet létrehozni, egy paradicsomi zugot, ahol az emberek elvonulhatnak a világ nyüzsgésétől és békére lelhetnek. Elképzeltek egy hangulatos panziót, zöldövezetben, egy úszómedencével, amely visszatükrözi a tiszta eget és a nap melegét. Egy olyan helyet, ahol minden részlet a nyugalmat és az összetartozás érzését sugallja.

Az álmuk egyértelmű volt: meg akartak vásárolni egy tökéletes telket, amely egy dombon fekszik, lélegzetelállító kilátással, és megépíteni a panziójukat, egy menedékhelyet mindazok számára, akik szeretnének elmenekülni a mindennapok elől, és átadni magukat a kikapcsolódás pillanatainak. De ez nem csak egy egyszerű üzlet volt. Anna és Marco be akarták vonni azokat, akik hozzájuk hasonlóan osztoznak a természet szeretetében és a vágyban, hogy valami autentikusat hozzanak létre.

Így született meg a közös projekt ötlete. "Egyedül nem tudjuk megcsinálni" - mondta Anna egy nap, miközben a naplementét figyelték a domb felett, amelyet reményeik szerint otthonuknak neveztek. "De mi lenne, ha lennének hozzánk hasonló álmodozók, akik hajlandóak hinni az álmunkban?"

Marco mosolyogva nézett rá, és az ötlet formát öltött: segítséget kérnek azoktól, akik hozzájuk hasonlóan valami különleges dolog részesei akarnak lenni. A javaslatuk egyedülálló volt. Aki úgy döntene, hogy támogatja a projektet, az nem csak adományozó lenne, hanem igazi főszereplő.

Minden egyes személy, aki hozzájárul a B&B-hez, különleges helyet kapna a projekt szívében. Az adományozók nem egyszerű vásárlók lennének, hanem egy exkluzív közösség tagjai, akik egy életen át élvezhetnék a panziót kedvezményes tartózkodással és különleges ajánlatokkal. Minden alkalommal, amikor átlépik a panzió küszöbét, barátként, Anna és Marco családjának tagjaként fogadják őket, és csak nekik fenntartott egyedi kezelésekben részesülnek. Emellett minden évben ingyenes üdülést is kapnának, hálájuk jeléül, amiért hittek egy közös álomban.

A telek már megvolt, csak arra várt, hogy megvásárolják, és a medencés panzió terve már minden részletében körvonalazódott. De ahhoz, hogy mindezt valóra váltsák, pénzt kellett gyűjteniük. Az álom nagy volt, de azok segítségével, akik hittek abban, hogy valami egyedit kell építeni, valósággá válhat.

"Minden egyes ember, aki részt vesz, nemcsak segít nekünk megépíteni ezt a helyet" - magyarázta Anna leveleiben és üzeneteiben - "hanem egy olyan történet részévé válik, amely örökké tart. Minden reggel, amikor itt ébredsz, azt fogod érezni, hogy te is hozzájárultál a boldogság eme szegletének megteremtéséhez".

Anna és Marco tehát reményteli szívvel és elszántsággal kezdte meg adománygyűjtő kampányát. Minden egyes apró hozzájárulás egy lépés volt az álom felé, minden adomány egy tégla, amelyből felépülhet a menedékük a hegyekben. És tudták, hogy támogatóikkal együtt valami csodálatosat fognak létrehozni, egy olyan helyet, amely nemcsak az övék lesz, hanem mindazoké, akik hisznek a közös álmok varázsában.